Amikor valakiről kiderül, hogy 2-es típusú cukorbetegségben szenved, akkorra már a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjeinek a fele elpusztult. A cukorbetegség progresszív folyamat, azzal, hogy meg van a diagnózis, nem áll le, a béta sejtek fokozatosan pusztulnak tovább.

Persze ez a folyamat évtizedekre lelassítható, ha közben mindent megteszünk azért, hogy megóvjuk a maradék béta sejtjeinket. Hogyan lehetséges ez?

Mindenkinek, aki 2-es típusú cukorbetegségben szenved, el kell érnie az optimális testsúlyt, mert akkor kevesebb inzulint használnak fel a sejtek, így védjük a maradék béta sejtjeink épségét.

Cukorbetege diéta nem létezik. Az ennyi, meg annyi zsemle, kifli mind-mind elfelejtendő. A cukorbetege diéta nem más, mint az ideális étrend. Az ideális étrendhez ma a mediterrán diéta áll a legközelebb. Napi 5-6 alkalommal zöldségfogyasztása, nyersen, krémben, főzelékben, levesben, turmixban, tengeri hal fogyasztása legalább heti két alkalommal, teljes kiőrlésű gabonák (főleg rozs) olíva olajjal történő sütés, főzés, ill. a dresszingekhez is. Édességek, finomított szénhidrátok teljes kerülése, minimális, napi 1 dl vörösborfogyasztás. Az étkezés végén kevés kemény sajt (pl. pecorino, melynek omega-3 zsírsav tartalma igen magas), naponta 45 perc, rendszeres mozgás (séta, kocogás, kutya sétáltatás, stb.). Sokat kell lenni a szabad levegőn és napon, mert a D3 vitamin a betegség lefolyását nagymértékben és pozitívan befolyásolja.

Tudom, ha ma elmegy valaki nyaralni pl. Olaszországba, akkor nem ezt látja. Rengeteg fehér kenyér, hatalmas adag fagylaltok,  zsíros marhahúsok, hatalmasra púpozott tészta hegyek és általában igen rossz pizzák fogadják. A nagy bögre híg, tejszínes kávékról nem is beszélve (persze az öreg fókák ott is csak a gyűszűnyi ristretto-t isszák). Az emberek többsége elhízott. Na és, gondolhatnánk, mégis ott élnek a legtovább. 

mediterran.jpg

Na, azért itt érdemes egy kicsit elidőzni. Saját magukhoz képest a statisztikáik kifejezetten romlanak, (lásd Görögország, és ez nem most, a válság miatt van, mert mát tizenöt éve romlanak az eredményeik, míg az olaszok pl. stagnálnak). Közben a mediterrán diétát preferáló svédek és norvégok  az elmúlt 30 évben kb. 12 évet javítottak! Vagy pl. a finnek, ahol Észak-Karéliában az infarktusok száma a legmagasabb volt a világon, de mára már a Kréta-szigetén mért értékhez csökkentették le.

Van úgy, hogy egy kultúra kilép a bölcsőjéből és világkörüli útra lép és mások aratják le nagyszerű eredményeit. Napjainkban ennek vagyunk tanúi. Ha a haláloki mutatókat és a betegség morbiditási adatokat összevetjük, akkor biztosan kijelenthető, hogy a hagyományos „mediterrán” államok a fejlett nyugattal szemben már elvesztették előnyüket és fokozatosan le fognak maradni. Lemaradni könnyű, de felzárkózni nagyon nehéz. Ezt talán mi tudjuk a legjobban. 

Tetszett a cikkünk? Ajánlja ismerőseinek!